Teljesítmény,élettartam

Hány lóerős az általam kiválasztott gép benzinmotorja?

A motorok teljesítményét az egységes európai szabályozásnak megfelelően nem lóerőben fejezik ki, hanem kW-ban (kilowatt).
Az SI mértékegységrendszer magyarországi bevezetése (1980) óta a lóerő a hivatalos mértékegységek sorából kikerült, a használata kerülendő.
Miért van ez?

Az elektromos gépeknél megszokhattuk , hogy az elektromos teljesítményt SI szabvány szerint wattban mérik, ezért ha egy elektromos és egy benzinmotoros gépet kívánunk teljesítmény alapján összevetni, akkor könnyebb dolgunk van, ha ezt azonos mértékegység használatával tehetjük. A lóerő mint mérték egység egyébként sem egyértelmű ha nem tüntetik fel, hogy milyen lóerőről beszélünk. Mert legalább 8 féle lóerő mérési mód létezik. Ismerünk fék lóerőt, kazán lóerőt, névleges lóerőt, metrikus lóerőt, gépi lóerőt, elektromos lóerőt, nettó lóerőt, valós vagy jelzett lóerőt, stb. De ha csak a két legismertebbet említjük az európai DIN lóerőt és az amerikai SAE lóerőt, már akkor is belátható, mennyire nem egyértelmű a mértékegység kezelése.

Miért fontos a lóerő, és fontos-e egyáltalán?

A lóerőt elsősorban az autóiparban használták a belsőégésű motorok teljesítményének mérésére. A nevét onnan kapta, hogy körülbelül megfelel annak a teljesítménynek, amit egy ló hosszabb időn keresztül ki tud fejteni. A vonóerő legelterjedtebb mérési kifejezéseként épült be a köztudatba.
Jelen eszmefuttatásban a kerti gépek vonatkozásában vizsgáljuk a lóerő fontosságát.
Miután megértettük, hogy sokféle lóerő létezik, most lerántjuk a leplet a turpisságról is. Ugyanis a sokféle lóerőt sokféleképpen mérik. Korábban bevett, de nem publikus szokás volt a kerti gép motorok gyártóinál, hogy úgy mérték a motorjaik teljesítményét, hogy kipufogó és levegőszűrő azaz mindenféle fojtás nélkül „üveghangra” azaz olyan magas fordulatszámra pörgetve mérték a motorok teljesítményét, mely fordulatszámot a motor beépített üzemben sohasem produkál. És jöttek a vadító adatok: így lett a 2 lóerős gépből 3,75 lóerős , a 2,2 lóerősből 4-5 lóerős, stb. Megállapíthatjuk, hogy a mért teljesítmény valóban fontos és egyezzünk ki abban, hogy ezt a jövőben állapítsuk meg wattban méghozzá valós értéken. De ne keseregjünk azon, hogy a korábbi években 3 – 4 -5 -6 lóerősnek kikiáltott motorjainkról az egységesítést követően kiderült, hogy sohasem voltak ilyen erősek. Mert ugyanis a lóerő a kerti gépeinknél fontos ugyan, de valójában másodlagos információ. A mi valóságunkban a motor forgatónyomatéka nagyobb fontossággal bír.

Mi az a forgatónyomaték?

Kerti gépeink motorjának a legfontosabb paramétere.

A korábbi évek lóerő imádata a háttérbe szorította ezt a motor paramétert, pedig ebben mindíg is jók voltak, csak senki se mondta meg, hogy mi az és miért is fontos.

Fizikai definícióban: a forgatónyomaték, egy adott erőhatás adott középpontra való forgatóképességét megadó fizikai mennyiség.
Nézzük meg ezt a kerti gépes gyakorlatban. A legtöbb kerti gép esetében a motor direkt módon hajt meg egy, a főtengelyre szerelt munkaeszközt. Például a fűnyírónál, a motorjának főtengelyére szerelt fűnyírókést.
Beláthatjuk, hogy a forgómozgás során az erők radiálisan lépnek fel és a forgómozgás középpontjára hatnak, vagyis a főtengelyre. Ezért fontos a forgatónyomaték. És ami még fontosabb, hogy ez a forgatónyomaték milyen fordulatszámon éri el a maximumát és mi az a fordulatszám tartomány, melyben rendelkezésre áll. A fűnyírók és persze általában a kerti gépek motorjai a nyomatékra hangoltak. Például egy 2 lóerős motor is legalább 6 Nm (newtonméter) forgatónyomatékot produkál, ami 1500-tól egészen 3600 f/min (fordulatszám/perc) érték tartományban rendelkezésre áll.

Ebből a megfontolásból már egyre több motorgyártó alakítja át a korábbi jelöléseit és tér át a lóerőről a forgatónyomaték feltüntetésére a termékein.
Élen jár az amerikai Briggs&Stratton, aki a kerti gépek piacvezető motorgyártója.
Az utóbbi években a forgatónyomatékra utaló széria elnevezéssel látja el a motorjait.
Például egy XRQ 625-ös motor a 600-as szériának felel meg, és ebből az első szám a fontos, azaz a 6-os. Ez a motor az ő mértékegységük szerint 6 fontláb forgatónyomatékot tud, ami SI mértékre váltva (6x1,356)=8,136 Nm azaz kicsivel több, mint 8 Nm. Ez az érték még egy 53 cm-es vágószélességű gépet is kényelmesen kiszolgál, még úgy is, ha közben másodlagosan a fűnyíró kerékhajtását is el kell látnia erővel akár hegymenetben is. Ebből kiindulva beláthatjuk, hogy nem kell aggódnunk hogy elegendőe-e az említett motor 2kw-os teljesítménye, ha ezt a motort egy 46cm-es fűnyíróra szerelik ami még csak nem is keréhajtásos.

Ha nagyobb motorral szerelt gépet veszek az biztosan tovább bírja és nem megy olyan hamar tönkre?

A nagyobb vajon több-e?

Mint tudjuk nem mindíg.

A kerti gépek gyártói, mindíg egy adott feladat ellátására terveznek gépet és azt hosszú teszteken nyaggatják, hogy az garantáltan kipróbált legyen és megfelő minőségben kerüljön a fogyasztókhoz. A gyártók is a profitból élnek és tudják, hogy a silány minőségű termék az osztalék legnagyobb ellensége.

Ezért nem kell aggódni amiatt, hogy a kisebb motorizáltságú vagy teljesítményű termék milyen életatramú lesz.

Lehet azonban elgondolkodni azon, hogy nekünk mire van szükségünk valójában.

Mert ha alulválasztunk, azaz "úgyis csak keveset használom" alapon megveszünk egy barkács fűrészt, aztán mégis csak nekiugrunk vele egy teherautónyi fának akkor abból jó nem fog kisülni. Sem a mi szempontunkból sem a gép szempontjából.

De nézzük fordítva is. Van mondjuk egy bokrokkal, sziklakertel, fákkal tűzdelt gyepfelületünk és mi megvesszük a mega 53 cm-es fűnyírót mert az az igazi. Majd kínlódunk a nehéz és széles géppel és elátkozzuk a gyártót, hogy milyen kezelhetetlen, ormótlan gépet gyárt, majd végül megfogadjuk, hogy ilyet se veszünk többet.

Maradjunk a realitás talaján és lássuk be, hogy a megfelelő szerszámot a megfelelő munkára vezérelv áll a legközelebb a mi céljainkhoz is. Fontos tehát, hogy körültekintően mérjük fel a céljainkat, igényeinket. Ne a maximum terhelésre válasszunk gépet. Hagyjunk tartalékokat de ne essünk túlzásokba.

Érdemes megfontolni a gazdaságosság kérdéskörét is. A nagyobb teljesítményű gép többet is fogyaszt. A mai energiaárak mellett érdemes ezt a tényezőt is mérlegelni.

Vajon hány évet fog kibírni az én gépem?

Erre a kérdésre szerintem nincs még közelítően pontos válasz sem.

Tény és való, hogy a körültekintő gépválasztással, a gondos és kímélő használattal, a rendszeres karbantartással, hosszú élettartam várható el. Ugyanakkor ne áltassuk magunkat ma már nem 100 évre épülnek a házak, és nem foltozzák a zakó könyökét sem. Egy kerti gépnél mint tartós fogyasztási cikk esetében használattól függően 5-10 év az elvárható élettartam. Ugyanakkor statisztikai adat, hogy európa nyugati felén 3 évente lecserélik a háztartási gépeket a felhasználók. Legyen az mosógép, szivattyú vagy fűnyíró.