AL-KO BMP 14001

A szivattyúkat működési módjuk szerint két nagy csoportba sorolhatjuk. Ezek: a merülő szivattyúk és a felszíni, vagy más néven kerti szivattyúk.

Jelen fejezetben tárgyalt típusok a felszíni, vagy kerti szivattyúk. 

A kerti szivattyúk nem merülnek (nem is merülhetnek) be a vízbe, hanem a felszínre telepítve üzemelnek. Szívócsövön szívják fel a vizet, majd nyomócsövön továbbítják azt. Nagyon fontos alapelv, hogy a szívócső végére egy visszacsapó szelepet (lábszelepet) kell szerelni, hogy a szivattyút üzembe helyezéshez fel tudjuk tölteni a szállítandó folyadékkal, valamint az, hogy a szívócsőnek abszolút tömítettnek kell lennie.

Tömítetlen szívócsövön a szivattyú levegőt is szív, amely jelentősen csökkenti teljesítményét, szélsőséges esetben meg is hiúsulhat a víz felszívása. Tömítetlen szívócső esetén a szivattyú minden kikapcsolását követően kifolyik a víz a szivattyúból és a szívócsőből is, lehetetlenné téve annak következő sima beindítását. A szívócső  merevfalú cső kell legyen, vagy pedig összeroppanás ellen védett úgynevezett bordás merevítésű cső.

Ellenkező esetben pl. hagyományos locsolótömlő alkalmazásakor a szivattyú szívóhatása összelapítja azt, lehetetlenné téve a víz felszívását. Mivel a felszíni légnyomás kb. 1 bar - ami mint tudjuk 10 méter vízoszlop nyomásának felel meg - ezért elméletileg sem lehet a vizet 10 méternél mélyebbről felszívni. Itt, mint a merülő szivattyúknál is igaz az, hogy e tekintetben nem a kút mélysége az irányadó, hanem a víz szintje a szivattyú szívócsonkjától. A gyakorlati szívóképesség jellemzően a Jet rendszerű szivattyúk esetében 8-9 méter, míg a hagyományos felépítésű szivattyúknál 7 – 7,5 méter.

Ha a szivattyú használata során a vízkivétel nagyobb, mint a kút vízhozama, akkor a vízszint folyamatosan csökkenni fog, és főleg csőkutaknál könnyen túllépheti a maximális szívómélységet. Ekkor a folyadékszállítás leáll. Ezt tapasztalva a vízkivételt azonnal csökkenteni vagy szüneteltetni kell.

A felszíni szivattyúk szállítómagassága mindig a szívómélység és a nyomómagasság összege, tehát a szivattyú által ténylegesen áthidalt szintkülönbség. Ha egy szivattyú maximális szállítómagassági adata például 42 méter, akkor, ha 8 méter mélyről szívja a vizet, a felszíntől csak 34 méter magasra képes emelni azt. Mivel 10 méter vízoszlop magasság kb. 1 bar nyomásnak felel meg, a példában említett adatú szivattyú végnyomása ebben az esetben 3,4 bar lesz, melyet még az alábbiakban részletezett csőellenállás tovább csökkent.

Szót kell ejteni a szivattyúk teljesítményét befolyásoló igen lényeges tényezőről. Mint azt már tudjuk, a szivattyúk a vizet csövön továbbítják.

Nem mindegy azonban, hogy ez a cső milyen átmérőjű. A csőellenállás annál nagyobb, minél kisebb a cső átmérője, hiszen ugyanaz a vízmennyiség a kisebb keresztmetszetű csövön nagyobb sebességgel kell, hogy áramoljon, az ellenállás pedig a sebesség négyzetével nő.

Általános tapasztalat, hogy óránként egy köbméter víz szállítása esetén az 1"-os cső hosszának (a vízszintesen fekvő részének is) 2%-a emelőmagasságnak minősül. 3/4"-os cső esetében ez 8%, míg 1/2"-os vezeték esetén 40%.

Összehasunlításul vizsgáljuk meg a fenntieket 3 példán keresztül:

• 50 m 1"-os cső ellenállása óránként 1m3 víz szállításával számolva 2%, azaz 1 méter emelőmagasságnyi. Ezt a legtöbb szivattyú szinte észre sem veszi.
• 3/4"–os 50 méteres csőnél az ellenállása 8%, ami 4 métert tesz ki, mely még mindig nem jelentős terhelés egy szivattyúnak sem. 
• 1/2"-os cső 50 méteres cső ellenállása már 40% lesz, ami 20 méter emelőmagasságnak számít, és ha ezt a csövet egy 7 méter szállítómagasságú merülő szivattyúhoz csatlakoztatjuk, akkor a víznek a cső végén sem nyomása nem lesz, sem számottevő folyadékszállításra nem számíthatunk, a víz éppen csak csordogál a cső végén.

A felszíni szivattyúkat az első üzembe helyezés előtt teljesen fel kell tölteni vízzel, és csak ezt követően szabad és lehet beindítani. A felszíni szivattyúk nem járhatnak szárazon, nem járhatnak tartósan teljesen elzárt csap mellett és nem fagyhatnak be. Az önfelszívó képesség a felszíni szivattyúknál azt jelenti, hogy amennyiben a szivattyúház tele van vízzel, akkor a szívócsőből kb. 2 m mélységből képes a vizet felszívni. Ez elsősorban gáztartalmú kutak esetében fontos tulajdonság, ahol a szívócsőben lévő vízből gáz válhat ki, és légdugót képezhet a szívócső tetején. A szivattyúk motorja a hálózati dugó bedugásával vagy hálózati kapcsolóval indítható el. Ha a szállított folyadékban homok, vagy egyéb csiszolóanyag hatású szennyeződés van, az jelentősen csökkenti a szivattyú élettartamát. A felsorolt hibákból eredő meghibásodások nem javíthatók garanciában. Ha arra van szükség, hogy a szivattyú a vízfelhasználásnak megfelelően kapcsoljon be és ki, házi vízellátóra vagy automata szivattyúra van szükség.

A felszíni szivattyúk méretezéséhez szükséges számítások:

(Kattintson a képre a nagyításhoz)